Káros a babahordozás a baba gerincére?

baba gerince

Káros a babahordozás a baba gerincére?

 

  • A baba gerince az anyaméhben

    A magzat az anyaméhében a második harmad végétől kezdve felveszi a C alakú gerinc formát, ebben a teljesen görbült pozícióban fekszik az anyukája hasában. A baba gerincének változása a mozgásfejlődéssel indul, amelynek első fiziológiás állomása a fejtartás. A következő képen a baba gerinc fejlődésének állomásai láthatók.

 

anatomie-kindliche-wirbelsaeule-en

kép innen

Felnőtt gerinc formája kettős S alakú (ettől egyenes), ezt a formát a baba gerince fokozatosan éri el. A baba gerince nem egyenes, hanem a születéskor egy ívben hajlott C alakú.

 

  • Káros a babahordozás a baba gerincére?

    Nem, hiszen pont az anyaméhben és a megszületéskori,tehát újszülött korban lévő gerinc állapotot támogatja a függőleges,begömbölyített terpesztartás. Pont ez a póz az, amit a kisbaba az édesanya pocakjában felvesz. A babahordozással és bármely általunk ajánlott eszközzel a baba gerincére jellemző és a korához illő fiziológiás tartást támogatjuk meg. Ez az általa felvett pozíció az, ami a gerincére nézve terheletlen állapot.

  • Tévhitek, aggodalmak

    Tévhiten alapuló aggodalom az, amikor azt gondoljuk, a babát egyenes felületre kell fektetnünk, és nem szabad magunkon hordozni, mert, pont ez az állapot az, amelyet a babahordozással a fiziológiás tartását támogatjuk meg. Az ülni még nem tudó babát ne támasszuk ki és ültessük fel, addig amíg önmagától nem képes felülni. A járni nem tudó babát ne járassuk, addig, amíg önállóan nem képes járni, mert ezzel pont terheljük a baba gerincét. Ne siettessünk semmit, engedjük, hogy kisbabánk a saját ütemében fejlődjön, üljön és álljon vagy járjon. A babahordozással segítjük a babák idegrendszeri fejlődését, ami a mozgásfejlődés motorja.

  • Ha sokat van rajtam a babám, felszoktatom és nem fogom tudni letenni, és a függőleges pozíció is káros lehet a baba gerincére. Sokat hallani ezeket a mondatokat. Az igazság éppen a fordítottja. A kezdetben (kb. első 2-3 év) sokat hordozott baba gerince megfelelően fejlődik, hiszen a hordozóban a baba ortopédiai szempontból nem ül, a térdhajlattól térdhajlatig történő alátámasztással biztosítjuk a megfelelő csípőfejlődést, a gerince szempontjából pedig a minden oldalról való megtámasztással teljesen tehermentessé tesszük a pozícióját, hiszen egyik oldalról a hordozó eszköz, a másik oldalról pedig a hordozó személy támasztja meg a kisbabát.

 

 

Bambusz, avagy a természet szuper rostja

Bambusz, avagy a természet szuper rostja

 

A bambusz Európában már a Jégkorszak előtt honos volt,de utána nem volt fellelhető. Az a bambusz, amely napjainkban nálunk is megtalálható éa kert zöld díszeként is telepítik, a leginkább Kínából bejövő bambusz. 
Európában körülbelül 10-15 évvel ezelőtt vált kedveltté, és a -20 fokos hidegben is megmarad. Azon a területen, ahol őshonos a bambusz, nélkülözhetetlen,hiszen több,mint ezer féle használati tárgyat gyártanak belőle.
 
A trópusi országokban a bambuszt minden lehetséges célra felhasználják, legyen az házépítés, hídépítés, bútorkészítés vagy dekorációs tárgyak készítése. Kínában a bambusz szálaiból papírt és pamuthoz hasonló anyagot is készítenek.

A bambusz az egyik legnagyobb ellenálló-képességű növényfajta a földön. Elképzelhetetlenül kemény anyag. Ebben az a bámulatba ejtő, hogy a bambusz a fűfélék családjába tartozik. Napjainkban a bambuszféléknek csak kis részét használják fel, néhány fajtáját még alig ismerik.

A bambusz gyökérrendszere különösen gazdag tápanyagokban, ezért nagyon gyorsan növekszik. A trópusi környezetben, 3-4 hónap alatt eléri teljes magasságát, ami 20-35 méter között változhat, bambusz fajtától függően.
Ez a természetben egyedülálló, hiszen egyik másik növény sem képes ilyen mértékű növekedésre ennyi idő alatt!

 Különböző kutatások mutatták ki, hogy a bambusz képes a talaj víztartalmának növelésére. Egy letarolt földterületet beültettek bambusszal és a mérések alapján a földterületen 2,5-szer  annyi víz állt rendelkezésre,mint korábban. A fák a hozzájuk vezetett víz mindössze a 35-40 % -át képesek felszívni, míg a bambusz a víz 90 %-át hasznosítja.

A bambusz minden évben hatalmasat nő, és ennek köszönhetően sokkal több széndioxidot használ fel, mint más fák és növények – képes megháromszorozni az oxigénkoncentrációt. Termesztéséhez nincs szükség trágyázásra, lassítja a talaj erózióját, és gyakorlatilag bármilyen talajon növekszik. Ezek a pozitív tulajdonságok teszik a bambuszt a jövő növényévé, és számos termék ideális alapanyagává.

A bambusz ökológiailag rendkívül értékes környezetbarát termék.

A bambusz sok olyasmire képes, amire más növények nem. Minden talajon növekszik, sőt tönkretett és fertőzött területen is, ráadásul nagyon könnyen szaporodik.

Az egyre szűkebbé váló források és az ezzel párhuzamos túlnépesedés miatt a földnek egyre több növényre van szüksége, melyek gyorsan nőnek és nagyon termékenyek, hogy lépést tarthassanak a környezetrombolás mértékével.

A bambusz, ez a csodanövény ebben is segítheti a természetet! 

 

(kép innen)
forrás: innen

Visszaterheli-e a meitai vállpántja a babára a baba súlyát?

Nagyon régóta érdekelt már a mei tai-okkal kapcsolatban az, hogy akkor most tényleg visszavezeti a vállpánt a baba súlyát a babára, ha terítjük a pántokat? A tanulmányaim alapján nem. A fizikai tudásom alapján sem. Mégis bizonyosság kellett, valami, ami alapján ez a “felröppenő” mondat megcáfolható. Köszönet Patik Rékának, hogy a GAMFON lévő fizikus mérnöktanár ismerőse lévén nemcsak a felszínt tudta megkaparni, hanem a mélyére tudott ásni.

Visszaterheli-e a meitai vállpántja a babára a baba súlyát?

Ez a kérdés hordozós fórumokon nagyon gyakran felmerül: szabad-e a baba combjára, fenekére rásimítani a meitai vállpántját? Kirkilionis szerint igen, mert ez plusz támasztást ad, de sokakban mégis ott a kétely. A baba súlya ugyanis valamennyire húzza a pántokat a pántok teljes hosszában. Ez a húzóerő nem szorítja-e hozzánk a kelleténél jobban a babát? Mekkora lehet vajon ez az erő a kicsi súlyához képest?

Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a meitai egyes részeinek megnevezése, a továbbiakban az alábbi ábrának megfelelően emlegetem az egyes részeket. Mérnöktanár segítőm tanácsára bevezetek még egy megnevezést, ez lesz a derékrész, mely a derékpántot és a testrész baba popsijához kerülő részét jelenti.

mei_tai_480

1. ábra: A meitai

Kép innen

A baba súlyát több dolog tartja:

  • a meitai derékrésze (derékpántja és testrészének alja, vagyis az a felület, amely a feneke-combja alatt/körül van, és amely a derekunkon rögzül);
  • a vállpánt;
  • a súrlódás, mivel a baba a hátunkhoz simul.

 

A baba súlya egy függőlegesen lefelé ható erő, és ezt több függőlegesen felfelé ható erő egyensúlyozza ki, hogy a baba a hátunkon a helyén maradjon. (Ha az eszközön ébredő erők összege nagyobb, mint a baba súlya, a baba elmozdul a hátadon felfelé, ha kisebb, akkor lefelé csúszik.) Tehát mindig hat a babára felfelé ható, a babát tartó erő, mindegy, hogy milyen eszközbe rakjuk, vagy hogyan kötjük.

Nézzük meg ezt egy képen:

teritve_jav_1

2. ábra

Forrás: saját szerkesztés

Ha feltesszük, hogy nincs súrlódás (vagyis képzeletben jég a hátunk és jégbabát hordozunk), és nincs mozgás, ez az ábra mutatja az erőtani egyensúlyt.

Mindkét kötési módot meg fogjuk nézni: azt is, amikor a vállpántot visszavezetjük a babára, és azt is, amikor a lába alatt vezetjük el.

1. Vállpánt a baba combján és popsiján terítve

Látszik, hogy három erő tartja a babát (2. ábra): a rózsaszín, a zöld és a kék ferde nyilak jelzik ezeket. Ezek a ferde nyilak (vektorok) felbonthatók egy-egy függőleges és egy-egy vízszintes erőre, ezek szaggatott vonallal láthatók az ábrán.

A „függőlegesen ható erők egyensúlya” szöveg mellett látni, hogy a rózsaszín, a zöld és a kék színnel jelzett erők függőlegesen felfelé mutató összetevője együttesen pont annyi, mint a baba lefelé ható súlya.

Az az erő tehát, amely a vállpántot feszíti, általában nem a baba teljes súlya. (Bár ha a vállpántot a baba lába alatt vezetjük el, akkor lehet olyan eset, amikor ez majdnem vagy egészen igaz, lásd az 5. ábrát.)

A vízszintesen ható rózsaszín, zöld és kék erővektorok is összeadhatók, ezek attól kerülnek egyensúlyba, hogy a hátunk támasztja, nyomja a babát. Ez a „nyomja” nem jelent rosszat, ha emlékeztek, fizikából is volt olyan az erő-ellenerő témánál, hogy amekkora a súlyom, akkora erővel nyom engem a szék vagy a padló. Szóval nem megnyomja vagy elnyomja ez az erő a babát, csak ellentart annak az erőnek, amelyet a pántok kifejtenek – egyensúlyba hozza ezt.

Ha még a matekórákra is visszaemlékszünk, akkor láthatjuk, hogy a baba súlya és a pántok függőlegeshez képesti meredeksége/ferdesége/szöge határozza meg, hogy a vízszintes erők mekkorák lesznek (derékszögű háromszögek vannak a szaggatott vonalaknál… trigonometria, meg ilyenek…).

Ez azért fontos, mert minél függőlegesebb a vállpánt, annál nagyobb a függőleges összetevője az azon a pánton ható erőnek, vagyis annál jobban emel (ezt lehet, hogy ki is használod, amikor az eszközt igazítod magadon és a vállad felett hátranyúlva megemeled a pántokat), és minél vízszintesebb, annál nagyobb a babát a hátadhoz szorító erő. Ha tehát a baba fentebb kerül a hátunkon, vízszintesebb lehet a vállpánt, vagyis nagyobb lesz a babát a hátunkhoz szorító erő. (A szorítást se úgy értsd, hogy „elszorítja” a babát! Gondolhatsz rá úgy is, hogy a függőlegesen ható erők tartják, ezek a vízszintesek pedig támasztják a babát.) A szorítás a babahordozást elemző fizikai modellben kizárólag a baba súlyának és a pántok által bezárt szögeknek a függvénye.

Gondolj bele, hogy a vállpánthoz képest a derékpántnál sokkal kisebb a mozgástered, ott a vízszintes erő dominál a pánt jellegénél fogva, a tartásnál itt jelentősebb a „szorítás”.

Ha más köti a hátára a babát, akkor – pl. a testalkat miatt – más meredekségben futnak a pántok, mások lesznek az erők. De az egyensúly így is beáll (3. ábra)

teritve_jav_2

3. ábra

Forrás: saját szerkesztés

Ezek a képek azt az esetet mutatják, amikor a vállpántot terítjük a baba combján és popsiján, vagyis a pántot visszavezetjük a babára. Az ábrákon látszik, hogy a zöld nyíllal jelzett erő hat ezen a pántrészen, ez járul hozzá a baba tartásához és támasztásához.

Adott tehát itt egy erő, és a baba által érzett nyomás attól függ majd, hogy ez a visszavezetett pánt mekkora felülettel simul rá a babára. Minél jobban terítjük a vállpántot, annál nagyobb felületen oszlik el a zöld nyíllal jelzett erő, vagyis annál kisebb a nyomás egységnyi felületen (nyomás = erő / felület). A babára visszavezetett pánton tehát nem a baba súlya jelenik meg erőként. Ha figyelünk a baba hátának élettani görbületére, és annyira húzzuk szorosra a pántokat, hogy ezt megőrizzük, ne pedig homorúvá változtassuk, akkor a babára visszavezetett vállpánt segíti a baba tartását és támasztását, előnyös a hordozás szempontjából. A fizikai modell nem támasztja alá és nem magyarázza meg, hogy a baba súlya visszavezetődne a babára.

2. Vállpánt a baba lába alatt vezetve

A baba súlya természetesen akkor is hat az eszköz derékrészén (a derékpánton és a testrész alsó felén) és a vállpánton, ha a pántokat nem vezetjük vissza a babára.

Az ábrákon (4. és 5. ábra) látszik, hogy ilyenkor csak a rózsaszínnel és a kékkel jelzett erőket kell a baba szempontjából figyelembe venni, két összetevője lesz a baba súlyát ellensúlyozó erőnek, és a babát a hátunkhoz szorító erőnek is. Minden más ugyanúgy érvényes itt is, mint abban az esetben, ha a pántot a babán terítve vezetjük el hátul.

Mozgás közben ez egy dinamikusabb, ha úgy tetszik, „csúszkálósabb” rendszer. Ezzel szemben ha a vállpántot visszavezetjük a babára, az mozgás közben is stabilabb tud lenni.

alatta_jav_1

4. ábra

Forrás: saját szerkesztés

teritve_jav_1

5. ábra

Forrás: saját szerkesztés

A súrlódás jelent még egy érdekes kérdést. Ha figyelembe vesszük a súrlódást a hátunk és a baba teste közt, akkor az hozzáadódik a függőleges összetevőkhöz az erőknél. Ez nyilván hatással lesz a vízszintes összetevőkre is a szögek, háromszögek, matek miatt… (Fontos, hogy bármelyik irányba hathat a súrlódás: tapasztaltál már olyat, hogy lazább kötésnél megrogyott a baba a hátadon, és a köztetek lévő súrlódás megakadályozta, hogy újrakötés vagy a baba megemelése nélkül visszaigazítsd? Ha a vállpántok húzásával nem javul a baba testhelyzete, ott a lefelé ható erőként fellépő súrlódás a ludas. A háti súrlódás kedvező hatása tehát már kis megcsúszás után is képes megszűnni. Ezért is fontos megfelelően szorosra kötni az eszközt és babával a hátunkon megfelelően mozogni.)

A csomó a vállpánt végén fixálja a rendszert, mozgás közben a leeséstől véd. Statikus, mozdulatlan helyzetben ugyanis a súrlódás olyan erős tud lenni, hogy egy fél literes palackkal is képesek lehetünk ellensúlyozni egy 4 kilós gyakorlóbaba súlyát (6. és 7. ábra).

20151201_10024920151201_100342 (1)

 

6. és 7. ábra

Forrás: saját kép

Képzeld el, hogy ha a hátadon van egy 4 kilós baba, a súlyának mekkora részét tartja meg a vállad felé futó pánt és a derékrész a súrlódással kiegészülve, ha fél kilónyi víz súlya elég ahhoz, hogy a baba a helyén maradjon! A vállpánt és a ruhád közti súrlódásra is gondolj (hogy milyen meglepően nagy ereje van a súrlódásnak, azt itt is megnézheted), illetve az ún. alakzárásra, amely szintén egyfajta tartóerőt jelent. Statikus helyzetben, ha nem mozogsz, ennyire kis erőnek elég megjelennie a vállpánt végén, amely adott esetben (újabb súrlódó felületekkel) visszaér a babához. Ha nem mozogsz, ez feltehetően nagyon kicsi erő.

A vizes palackos kísérletnél is éreztük azonban, hogy ha mozgunk, már nem stabil a helyzet, a súrlódás is pillanatról pillanatra változik, ahogy a testünk mozog. Ezért van szükség arra, hogy a csomó fixálja a kötést. Tehermentesnek ezért normál használat mellett csak a csomó utáni lelógó részen tekinthetjük a pántokat. Nincs olyan pont a csomó előtt, amelynél már biztosan szükségtelen az a tartás, rögzítés, amit a csomó ad.

Fontos, hogy a nyilas ábráink az álló helyzetet, és a súrlódás nélküli állapotot mutatják. Mozgás közben modellezhetetlenül bonyolulttá válik a helyzet, erről semmit nem tudunk így mondani.

3. Hogyan használod ezeket te magad is a gyakorlatban?

Ha gyengének érzed a támasztást, valószínűleg szorosabbra húzod a pántokat: vagyis ha kicsinek érzed a vízszintesen ható erőket, húzol a pántokon, amitől változik a vállpánt meredeksége, szöge, és megnő az erő vízszintes összetevője.

Ha a súrlódás túl kicsi pl. téli hordozáskor a babaoverall, a télikabátod és a hordozóeszköz közt (nagyon csúsznak egymáson), akkor máshogy öltözködtök vagy más eszközben hordozol ilyenkor.

4. Mit mond a mérnöktanár, aki maga is hordozós édesapa?

Minden kötésnél el lehet érni a fizika oldaláról nézve az optimális megtámasztást. Különbség abban lehet, hogy milyen arányban oszlanak meg az erők, a meitai az egyes esetekben az alsó és felső részénél máshogy tart, máshogy támaszt.

Meghatározó a szülői testalkat, vagyis a felsőtest hossza, mert ez befolyásolja a pántok szögét, és így a szorítás mértékét.1

Azért kell a vállpánton kívül másik babához csatlakozó pánt is, hogy ne tudjon a baba lecsúszni, háta túlzottan meggörnyedni, mellesleg oldalra kiborulni. Ha direkt ott van egy vízszintes erő és egy „nyújthatatlan” anyag, akkor nem tud a baba háta hátrafelé mozdulni.

Fontos az is, hogy minél nagyobb felületen támasszuk alá a baba lábát, ez a vérkeringése, hőháztartása miatt is lényeges. A vérkeringését javítja, ha a baba lába magasra van húzva, így a meitai széle kisebb eséllyel nyomja el.

5. Összegzés

A babának tehát van egy adott súlya. Ennek egy részét a vállunk felé tartó vállpánt viseli, egy (kis) részét a derékrész, egy részét pedig a babához visszaérő vállpántrész. Nem többszöröződik meg a baba súlya mint erő attól, hogy pántokat vezetünk körbe magunkon és a babán, ez nem egy varázslatos súlytöbbszöröző szerkezet. Félrevezető lehet, amikor azt olvasod, hogy a baba súlyát a pánt visszavezeti a babára. Hiszen természetesen hat valamekkora erő azon a pánton (DE NEM a baba teljes súlyának megfelelő erő), ez azonban részt vesz a baba tartásában és megtámasztásában, és ahogy Kirkilionis is mondja, ez sok esetben szükséges: a baba felsőtestének magasságában ad plusz támasztást, vagyis ezen a részen is megjelenik vízszintesen ható erőkomponens. Kirkilionis szerint a csak a vállpánttal felfelé meghúzott testrész pici babáknál például nem feltétlenül ad kellő támasztást. Úgy tűnik a könyvéből, hogy szerinte a támasztáshoz a függőlegesen ható erő önmagában kevés, a vállpánté mellett más vízszintes komponens is kell ahhoz, hogy a baba életkorának megfelelő támasztást kapjon.

Köszönöm a Kecskeméti Főiskola GAMF Kar mérnöktanárának a kérdésre szánt idejét, türelmét és meglátásait.

Patik Réka

1 Ha már testalkat: a hát szélessége bugyrosított kötésnél NEM befolyásolja a baba terpeszének szélességét, csak a bugyrosítás nélküli kötésnél adódhat erre példa.