A kötődő nevelés kemény dolog, ha nem kötődsz kötődően nevelőkhöz

A kötődő nevelés kemény dolog, ha nem kötődsz kötődően nevelőkhöz
 Szerző: Sarah, 2013. május 3.  

„A kötődő nevelés egyenes utat jelent a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé” -mondja Jasmine Homer (watoday.com.au) 


Úgy startolni egy 42 kilométeres maratonon, mintha 5 kilométeres távra számítanál, az egyenes utat jelent a  nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé.  Ha pedig olyan futócsapattal edzel, akik sprinterek vagy az 5 kilométeres távra készülnek, akkor nagy nehézségek elé nézel. Ha pedig azon a bizonyos maratonon ezekkel a sprinterekkel és 5 kilométeres távot futókkal egyszerre rajtolsz… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Olyan gyorsan kezdesz majd futni, ahogy csak bírsz, hogy ne maradj le azoktól a társaidtól, akik rövidebb távot futnak. 

Amikor viszont ők már beértek, neked még nagyon sok van hátra, miközben már lemerültél a sprintben, amiért tartani akartad velük az iramot. 
Ha beiratkozol az orvosi karra abban bízva, hogy az olyan lesz, mint hatodikban a biológia, az egyenes út a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a  nagy nehézségek felé. Ha pedig minden barátod arról mesél, milyen könnyű a biosz, te pedig ezt hallva azt gondolod, ezt fogod majd tapasztalni az orvosi egyetemen is… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Csodálkozol, hogy miért buksz meg a váratlan vizsgákon, és miért nem jut időd a tanulás miatt még az alvásra sem, miközben a barátaid buliznak.

Ha úgy döntesz, megmászol egy hegyet, de lankás domboldalon sétálva edzel, az egyenes út a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a  nagy nehézségek felé. Ha pedig minden barátod lankás domboldalon sétál, és arról mesél, hogy csak egy óra volt az egész, miközben te küzdesz, hogy elérd a hegycsúcsot… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Ők jóval korábban célba érnek, mint te, és úgy fogod érezni, elbuktál, pedig igazából sokkal messzebbre jutottál, és sokkal nehezebb dolgod volt. 

Nem a céllal van a gond, hanem a hibás elképzelésekkel. A felkészülés hiányával. Azzal van a gond, hogy olyan emberekkel beszélsz, akik annyira elképesztően más utat választottak, mint te, hogy úgy érzed, a te utad sikertelen  ahelyett, hogy azt éreznéd, a te célod, döntésed, útvonalad más. 

Ha szinte magától került az utadba a kötődő nevelés, akkor nagyszerűek a megérzéseid, és jó, hogy hallgatsz rájuk. Gratulálunk! De még így is szükséged van megfelelő támogatásra, a megfelelő beszélgetőpartnerekre, a megfelelő olvasmányokra, és arra, hogy megértsd, hogyan kezdődött, hogyan folytatódott, milyen mérföldkövek mentén folyik és hogyan fog véget érni az a futóverseny, amin elindultál. 

Máskülönben ilyen beszélgetésekre számíthatsz:
„Olyan fáradt vagyok.”
„Ó, az én kicsikém átalussza az éjszakát.”
„Hogy érted ezt el?”
„Hagytam sírni.”
„Ó, mi együtt alszunk.”
„Á, én nem lennék hajlandó az együttalvásra. Egy barátom unokahugának a lányának a testvérének az unokatestvére FŐISKOLÁS koráig aludt a szüleivel! Vagy lehet, hogy középiskolás koráig. De az egészen biztos, hogy az ELSŐ KÉT ÉVBEN igen. Szörnyű volt. Ráment a szülők házassága.”
„Ó!”
„Sírni kéne hagynod. Csak ennek van értelme. Ne kínozd magad tovább. Akkor boldog a baba, ha az anyukája is boldog.” 
Ehelyett:
„Olyan fáradt vagyok.”
„Én is. Durva éjszakánk volt.”
„Néha úgy érzem, ennek sosem lesz vége, és már soha nem fogok rendesen aludni.”
„Ne már! PERSZE HOGY FOGSZ! A harmadikkal csinálom már, tudom, milyen. Az elején olyan, mintha sosem akarna vége szakadni, de ez csak azért van, mert a babádnak még mindig olyan sokmindenre van szüksége, és annyira függ tőled. De ahogy erősödnek és nőnek, és maguk is tudnak segíteni magukon, ANNYIRA önállóak lesznek!”
„Csak olyan nehéz.”
„Az. De a babád éppen hat hónapos. ÓRIÁSI növekedési ugrásuk van ilyenkor. Szóval emiatt érezheted magad kiégve. Én igyekszem fejben tartani, mikor vannak a növekedési ugrások, hogy tudjam, emiatt érzem olyan nehéznek a napokat, és így könnyebben átlendülök ezeken. Mi most a legnehezebb neked? Lehet, hogy van valami ötletem, ami segít neked egy kicsit több alváshoz jutni.”

Ha úgy nevelsz kötődően, hogy nem tudsz kötődően nevelő barátokkal beszélgetni, az oda vezet, hogy végül úgy érzed, elrontod a gyerekedet, a gyereked manipulál téged, egy gonosz bábjátékos rángat körbe-körbe, önző módon megfosztva téged mindattól, amire szükséged van, hiszen a gyerekek rettenetes kis lények, akiket idomítani kell. Nincs ebben sok boldogság. 
Nem arról van szó, hogy nehéz kötődően nevelni. Arról van szó, hogy ha olyan emberek vannak körülötted, akik másként csinálják, mint te… az nehéz. Arról, hogy ha készülsz valamire, aztán mégis valami más a feladat, és nem látod, hogyan alakul majd a helyzet a továbbiakban… az nehéz. 

A kötődő nevelés hihetetlenül jó dolog, érdemes csinálni. Persze, kemény. Minden út az. 
De ha megérted, mivel van dolgod, és ha támogató emberekkel veszed körül magad… akkor megéri. 
Akkor nem pazarlás, hanem befektetés. 

Találd meg a csapatodat, a törzsedet, ami befogad! Ha a kötődő nevelés az, ami ösztönösen vonz, akkor találd meg azokat az embereket, akik szintén ezeket az ösztönöket követik. A szóhasználatuk, az elleshető trükkjeik, az utad során nyújtott társaságuk… mind szívmelengető, értékes napok felé terelnek majd ahelyett, hogy valami rohadt kemény időszakba taszítanának.Ez most nekem nem egy rohadt kemény időszak. Nehéz, de értékes és jelentőségteljes időket élek, ami hihetetlenül örömteli és lenyűgöző. Nem változtatnék semmin. Még akkor sem, ha tényleg jólesne egy alvás.  

Forrás: http://nurshable.com/2013/05/03/attachment-parenting-is-hard-when-you-are-not-attachment-parenting/