Kirkilionis-A baba hordozásra vágyik
Dr. Evelin Kirkilionis biológus és humán etológus, aki több mint 20 évig kutatta a babahordozást és a kisbabák alapvető igényeit.
Alapvető szempontok a baba függőleges hordozásához – a helyes testhelyzet
Kezdetnek szeretném azokat a pontokat összefoglalni, amelyeket a karikás kendőben, szövött kendőben vagy bármilyen más hordozóeszközben függőleges tartásban hordozott baba megfelelő testhelyzete szempontjából ismerni szükséges, függetlenül attól, hogy elöl, csípőn vagy háton hordozunk. Az alábbi alapvetések segítenek a hordozó személynek eldönteni, hogy jól kötötte-e meg a kendőt, vagy akár azt is, hogy megfelelő-e a használni kívánt hordozóeszköz. Annak ellenére, hogy az alábbi iránymutatást csatos hordozók szempontjából fogalmaztam meg, nem pedig kimondottan kendőkre (ez csak folyamatos, bonyolult magyarázkodást eredményezett volna), a babának kendőben is ugyanúgy kell állnia, mint ahogy azt más hordozók esetén az alábbiakban részletezem.
A baba lábtartása
A baba combja legyen legalább derékszögig felhúzva, ideális esetben 100-110 fokig – a guggolásszerűen felhúzott térd különösen fontos újszülötteknél, illetve az első 3-4 hónapban.
A hordozót úgy kell beállítani, hogy rögzítse a felhúzott térdet (erről lásd még a csípődiszplázia és a hordozás kapcsolatáról szóló fejezetet a 42. oldaltól). Ez csak akkor valósítható meg, ha a hordozóeszköznek az a része, amelyik a baba feneke alatt és combjai között van, elég széles ahhoz, hogy az egyik térdhajlattól a másikig érjen (lásd a 119. oldalon a 10. ábrát). A láb kinyújtását más módon is megakadályozhatjuk: egy plusz kendővel vagy anyagréteggel kössük át a babát. A használati útmutatókban mindig az szerepel, hogy a térdhajlat legyen magasabban a pelenka vonalánál, és ez igaz a sok különböző típusú hordozóeszköz mindegyikére. Azok a hordozók képesek ennek az elvárásnak a leginkább megfelelni, amelyek a baba fenekéhez kerülő részen formázottak („buggyosak”). A babapopsit általában vastagon körbepárnázza a pelenka. Annak biztosítására tehát, hogy a baba feneke lentebb kerüljön, mint a térdhajlata, elegendő helyet kell kapnia a pelenkának és a baba popsijának, különben nem lesz eléggé felhúzva a térde.
Így már világos, hogy ha a babát kifelé fordítva hordozzuk, úgy, hogy nem felénk néz, akkor képtelenek vagyunk a helyes lábtartást megtámasztani a hordozóeszközzel. Noha néhány gyártó reklámjaiban is szerepelteti ezt a testhelyzetet, ez nem megfelelő a kisbabáknak. A témáról bővebben a 170. oldalon írok.
A baba hátának megfelelő megtámasztása
Amikor a baba még nem tud önállóan ülni, különösen fontos, hogy a hordozó babahátra kerülő része szorosan körbeölelje a kicsit, és úgy támassza meg, hogy függőleges tartásban legyen, és ne hajoljon el oldalra a hordozóban, vagy ne rogyjon bele. Ez azt jelenti, hogy a baba szorosan az anyához simul. De még ha a baba már biztonsággal ül, akkor is ügyelni kell arra, hogy alvás közben ne rogyjon bele az eszközbe, így még idősebb korában is szüksége van a hordozó személy teste által nyújtott stabilitásra és megtámasztásra.
A fej megtámasztása
A hordozóeszköz hátsó része lehetőleg nyúljon túl a baba fején, és oldalról is támassza meg a fejet, hogy ne billenhessen össze-vissza. Ez főleg az első hetekben fontos, amikor a kicsi még nem tudja megfelelően tartani a fejét. De alvás közben még később is szükséges a fej megtámasztása.
Fordítás forrása: Evelin Kirkilionis (2014): A baby wants to be carried. Pinter & Martin, London, 112-113. oldal.
Fordította: Patik Réka
A baba hátának megtámasztása és a vállpántok
Sok olyan hordozó létezik, amelyik nem támasztja megfelelően a baba hátát. Gyakran a hordozóeszköz testrészét tartó két vállpánt húzóerején kívül más nem is támasztja a baba felsőtestét (lásd a 9. ábrát)
119. oldal 9. ábra
Nem megfelelő, a baba lába lóg. Ha pedig a baba hátát csak a két vállpánt húzóereje tartja stabilan, a kis csecsemők könnyen belerogyhatnak az eszközbe. (Az ábra számozása Evelin Kirkilionis angol nyelvű könyvének számozását követi. Lásd az írás végén a forrásmegjelölést.)
Ha pedig a hordozó személy és a baba teste között túl nagy a hely, teljesen bele fog rogyni a baba az eszközbe, hacsak nem tartja a hordozó személy az egyik karjával folyamatosan.
119. oldal 10. ábra
Fontos, hogy a hordozóeszköznek a baba lába közé kerülő része legyen széles és stabil. Ezt a megtámasztás kiegészülhet például a háton keresztül vezetett pánttal, ami plusz tartást ad. Ez kis csecsemőknél különösen fontos.
Fordítás forrása: Evelin Kirkilionis (2014): A baby wants to be carried. Pinter & Martin, London, 112-113. oldal. (Dr. Evelin Kirkilionis biológus és humán etológus, aki több mint 20 évig kutatta a babahordozást és a kisbabák alapvető igényeit.)
Fordította: Patik Réka