Ki kell látnia a babámnak vállam felett?

Amikor vége van az elöl hordozós kornak, akkor általában hátra kerül a pici, ez elég változó, hogy ki mikor érzi már azt, hogy hátra bírja tenni a babáját, kivinni a látótérből, amit szülőként néha nehéz megélni, végrehajtani. Éppen ezért nehéz eldönteni szülőként, mikor is van vége, mikor érdemes elgondolkodni azon, hogy tegyük hátra a babát.

Itt van néhány szempont a baba és a szülő szempontjából, amikor már érdemes hátratenni a szemünk fényét.:)

Az elöl hordozós kor vége akkor következik el, amikor:

  • amikor a baba már nem elégedett azzal, hogy elöl van, nem lát ki, mert megnőtt a világra nyílt kíváncsisága.
  • tolja el magát, sír
  • stabilan tartja a fejét, vagy már a felső háti szakaszát is, ezért már bátran hátra fordítható
  • a hordozó személy, aki legtöbbször az anya, nehéznek érzi, fáj a lába, csípője ,dereka
  • túl magas a pici, a hordozó személy már korlátozottan lát ki

Ezek azok a “tanújelek” amelyek tanúsítják, hogy bizony, ideje hátra tenni a gyerkőcöt. 🙂

És meg is érkeztünk a címben szereplő kérdéshez:

KI KELL-E LÁTNIA A BABÁNAK A VÁLLAM FELETT??

A válaszom az: hogy nem, nem kell.

Általában a szülőnek erre nagyobb az igénye, mint magának a gyerkőcnek. Az van a fejünkben, hogy ha a gyerek nem lát ki a vállunk felett, akkor már nem elégedett, azért sír a hátunkon, mert nem lát ki.

A legtöbbször a gyerekek a két oldali kilátással és a menetiránynak megfelelő utazással a szülői testen tökéletesen elégedettek. Ha mégis sír egy háton hordozás alkalmával, akkor nagyon valószínű, hogy nem a kilátással van problémája.

Ha tartja már a felső háti szakaszát, akkor arra gondolnék elsőre, hogy kitegyem a kezét. Vagyis a korához képest (most) túl magasan van megtámasztva a pici, amivel Ő már elégedetlen, ezért ezt orvosolnám először. Hónaljig támasztanám a hordozót neki: vagyis kitenném felül a kezét. ( A felső háti szakaszt általában már akkor tartja a baba, ha a földre hasra letéve kinyomja magát nyújtott karra)

Az afrikai népek általában egészen leengedik a háti homorulatba a gyerkőcöt, mivel a terhelés ott érezhető a legkevésbé a gerincszakaszon.

Ettől függetlenül valamilyen oknál fogva én magam is “magasan szerettem hordozni, tehát azt szerettem, ha a babám a fejét rám tudta hajtani, a felső háti homorulatomba. De ez nem kőbe vésett szabály, inkább azt gondolom, hogy érdemes a magasságot próbálgatni, hiszen valószínűleg erőteljes meglepetés ér majd, ha engedsz a hátadon a magasságon, akkor meglepően kényelmes tud lenni, Neked és a babádnak is. 🙂

Arra hívlak most, hogy ha háton hordozol vagy most kezded, akkor próbálgasd a megfelelő, számodra kényelmes hordozási magasságot, mert nincs kőbe vésett szabály, hogy mennyire magasan legyen a pici.

Arra kell figyelned, hogy meglegyen a megfelelő szorosság, legyen legalább két ujjnyi hely az álla alatt , legyen közös a súlypontotok, ne essen le, legyen minden csatt megfelelően összecsatolva és ha kell a babád feje (főleg, miután elaludt) legyen megtámasztva, hogy ne tudjon számára kényelmetlenül hátra bukni. Tehát valósuljon meg a biztonságos hordozás összes alapszabálya. Legyen nálad zsebtükör, hogy rá tudj nézni, mindig mikor már hátra is teszed a babád.

Hordozásra fel, kényelmesen,biztonságosan, háton és elöl is!

Regina

Baba-és gyermekhordozási szakértő, oktató

+36304287838

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: