Blue-Melange Bondolino klasszik babahordozó 1 × 32,900 Ft
Easy Emeibaby csatos hordozó Seal Gray 1 × 49,400 Ft
Easy Emeibaby csatos hordozó Full Degrate 1 × 49,400 Ft
Easy Emeibaby csatos hordozó Full Treemei Gray 1 × 55,800 Ft
Élénk színű Pop-in 5 db-os V2 pelenkaszett 1 × 32,500 Ft
ARS UNA 03 ERGONOMIKUS HÁTIZSÁK 1 × 15,990 Ft
Easy Emeibaby csatos hordozó Antiqua 1 × 42,900 FtRészösszeg: 278,890 Ft
Babahordozó, amellyel akadálytalanul mozoghatsz a babáddal, kényelmesen és biztonságosan.
A kötődő nevelés kemény dolog, ha nem kötődsz kötődően nevelőkhöz
Szerző: Sarah, 2013. május 3.
„A kötődő nevelés egyenes utat jelent a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé” -mondja Jasmine Homer (watoday.com.au)
Úgy startolni egy 42 kilométeres maratonon, mintha 5 kilométeres távra számítanál, az egyenes utat jelent a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé. Ha pedig olyan futócsapattal edzel, akik sprinterek vagy az 5 kilométeres távra készülnek, akkor nagy nehézségek elé nézel. Ha pedig azon a bizonyos maratonon ezekkel a sprinterekkel és 5 kilométeres távot futókkal egyszerre rajtolsz… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Olyan gyorsan kezdesz majd futni, ahogy csak bírsz, hogy ne maradj le azoktól a társaidtól, akik rövidebb távot futnak.
Amikor viszont ők már beértek, neked még nagyon sok van hátra, miközben már lemerültél a sprintben, amiért tartani akartad velük az iramot.
Ha beiratkozol az orvosi karra abban bízva, hogy az olyan lesz, mint hatodikban a biológia, az egyenes út a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé. Ha pedig minden barátod arról mesél, milyen könnyű a biosz, te pedig ezt hallva azt gondolod, ezt fogod majd tapasztalni az orvosi egyetemen is… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Csodálkozol, hogy miért buksz meg a váratlan vizsgákon, és miért nem jut időd a tanulás miatt még az alvásra sem, miközben a barátaid buliznak.
Ha úgy döntesz, megmászol egy hegyet, de lankás domboldalon sétálva edzel, az egyenes út a nem fogom azt mondani, hogy a bukáshoz, szóval a nagy nehézségek felé. Ha pedig minden barátod lankás domboldalon sétál, és arról mesél, hogy csak egy óra volt az egész, miközben te küzdesz, hogy elérd a hegycsúcsot… akkor tényleg nagy nehézségek elé nézel. Ők jóval korábban célba érnek, mint te, és úgy fogod érezni, elbuktál, pedig igazából sokkal messzebbre jutottál, és sokkal nehezebb dolgod volt.
Nem a céllal van a gond, hanem a hibás elképzelésekkel. A felkészülés hiányával. Azzal van a gond, hogy olyan emberekkel beszélsz, akik annyira elképesztően más utat választottak, mint te, hogy úgy érzed, a te utad sikertelen ahelyett, hogy azt éreznéd, a te célod, döntésed, útvonalad más.
Ha szinte magától került az utadba a kötődő nevelés, akkor nagyszerűek a megérzéseid, és jó, hogy hallgatsz rájuk. Gratulálunk! De még így is szükséged van megfelelő támogatásra, a megfelelő beszélgetőpartnerekre, a megfelelő olvasmányokra, és arra, hogy megértsd, hogyan kezdődött, hogyan folytatódott, milyen mérföldkövek mentén folyik és hogyan fog véget érni az a futóverseny, amin elindultál.
Máskülönben ilyen beszélgetésekre számíthatsz:
„Olyan fáradt vagyok.”
„Ó, az én kicsikém átalussza az éjszakát.”
„Hogy érted ezt el?”
„Hagytam sírni.”
„Ó, mi együtt alszunk.”
„Á, én nem lennék hajlandó az együttalvásra. Egy barátom unokahugának a lányának a testvérének az unokatestvére FŐISKOLÁS koráig aludt a szüleivel! Vagy lehet, hogy középiskolás koráig. De az egészen biztos, hogy az ELSŐ KÉT ÉVBEN igen. Szörnyű volt. Ráment a szülők házassága.”
„Ó!”
„Sírni kéne hagynod. Csak ennek van értelme. Ne kínozd magad tovább. Akkor boldog a baba, ha az anyukája is boldog.”
Ehelyett:
„Olyan fáradt vagyok.”
„Én is. Durva éjszakánk volt.”
„Néha úgy érzem, ennek sosem lesz vége, és már soha nem fogok rendesen aludni.”
„Ne már! PERSZE HOGY FOGSZ! A harmadikkal csinálom már, tudom, milyen. Az elején olyan, mintha sosem akarna vége szakadni, de ez csak azért van, mert a babádnak még mindig olyan sokmindenre van szüksége, és annyira függ tőled. De ahogy erősödnek és nőnek, és maguk is tudnak segíteni magukon, ANNYIRA önállóak lesznek!”
„Csak olyan nehéz.”
„Az. De a babád éppen hat hónapos. ÓRIÁSI növekedési ugrásuk van ilyenkor. Szóval emiatt érezheted magad kiégve. Én igyekszem fejben tartani, mikor vannak a növekedési ugrások, hogy tudjam, emiatt érzem olyan nehéznek a napokat, és így könnyebben átlendülök ezeken. Mi most a legnehezebb neked? Lehet, hogy van valami ötletem, ami segít neked egy kicsit több alváshoz jutni.”
Ha úgy nevelsz kötődően, hogy nem tudsz kötődően nevelő barátokkal beszélgetni, az oda vezet, hogy végül úgy érzed, elrontod a gyerekedet, a gyereked manipulál téged, egy gonosz bábjátékos rángat körbe-körbe, önző módon megfosztva téged mindattól, amire szükséged van, hiszen a gyerekek rettenetes kis lények, akiket idomítani kell. Nincs ebben sok boldogság.
Nem arról van szó, hogy nehéz kötődően nevelni. Arról van szó, hogy ha olyan emberek vannak körülötted, akik másként csinálják, mint te… az nehéz. Arról, hogy ha készülsz valamire, aztán mégis valami más a feladat, és nem látod, hogyan alakul majd a helyzet a továbbiakban… az nehéz.
A kötődő nevelés hihetetlenül jó dolog, érdemes csinálni. Persze, kemény. Minden út az.
De ha megérted, mivel van dolgod, és ha támogató emberekkel veszed körül magad… akkor megéri.
Akkor nem pazarlás, hanem befektetés.
Találd meg a csapatodat, a törzsedet, ami befogad! Ha a kötődő nevelés az, ami ösztönösen vonz, akkor találd meg azokat az embereket, akik szintén ezeket az ösztönöket követik. A szóhasználatuk, az elleshető trükkjeik, az utad során nyújtott társaságuk… mind szívmelengető, értékes napok felé terelnek majd ahelyett, hogy valami rohadt kemény időszakba taszítanának.Ez most nekem nem egy rohadt kemény időszak. Nehéz, de értékes és jelentőségteljes időket élek, ami hihetetlenül örömteli és lenyűgöző. Nem változtatnék semmin. Még akkor sem, ha tényleg jólesne egy alvás.
Forrás: http://nurshable.com/2013/05/03/attachment-parenting-is-hard-when-you-are-not-attachment-parenting/
Igen, alapvetően odavagyok érte. Miért? Mert fantasztikus, a teszteken eszméletlen jó visszajelzéseket kapunk.
Minden apró részlete aprólékosan kidolgozott és nagyszerű egyszerűségre vall.
Nagyon puha minden Manduca XT, így tényleg újszülötteknek is nagyon jó érzés benne lenni. Egyszerűen kezelhető megoldások vannak benne, mint:
Hozok majd még képeket tapasztalatokat. 🙂
Addig is Örömteli hordozást,
Regina
Sziasztok!
A Fidella csatos hordozó kendőből készül és minden irányban állítható. Mit is értünk ezalatt? Állítható a testrész magassága és állítható a testrész hossza is. Ez a Toddler és a baby méretű Fidella csatosra is igaz.
Itt ebben a posztban főleg a toddler fog főszerepet kapni, mivel igen nagy népszerűségnek örvend az eszköz. 🙂
Az eszköz felépítésére igaz, hogy szélesen párnázott vállpántokkal van ellátva, amelyet arra találtak ki, hogy akár 30 kg terhet is kényelmesen lehessen benne vinni. Igen, 30 kg az eszköz felső súlyhatára.
A hevederek kb. olyanok, mint kés a vajban. 🙂 vagyis annyira könnyen húzhatók és engedhetők, hogy nincsen párjuk. Fontos a beállítás pontossága, első használat előtt biztosan kell türelem, hogy tökéletesen kényelmesre állítsuk, pont úgy álljon, ahogy a mi alkatunkra kényelmes.
A derékpánt nem túl vastag és nem kemény, így nem nyomja szét az arra érzékenyek csontját. Én szeretem, kényelmes és finom, hogy puha.
A derékpánt csattja 3 ponton záródik így biztosan nem törik szét és enged ki.
A Fidella mindig is figyelt arra, hogy nagyon könnyen és szépen babára állítható eszközöket gyártson. A toddler is fantasztikusan szépen állítható. A szélessége összehúzható, hogy a gyermek kényelmes terpeszméretére tudjuk állítani.
A legnépszerűbb babahordozók egyike ebben az évben. Miért ? Mit is tud az emeibaby, amitől annyian szeretik?
Fantasztikus, hogy ennyi és ilyen választási lehetőségünk van, amelyben hordozhatjuk a babánkat! 🙂
Mind remek, minőségileg is olyan eszközök, amelyek már kiállták az időpróbáját és bizonyították, hogy igenis helyük van a hordozóeszköz piacon. 🙂
Hordozásra fel!!
Sziasztok,
A Ringa Fuba egy magyar fejlesztésű csatos hordozó. Készülhet sávoly vagy kendő anyagból. A sávoly anyagból készült Ringa Fubákat nálunk is elérhetitek, meg tudjátok vásárolni. Emelett, hogy ki tudjátok próbálni kölcsönzési lehetőséget is bizosítunk.
Az eszközt kb.4 hónapos kortól lehet használni, mivel állítható a testrész-szélessége és a testrész hossza is.
A teljesen kiengedett állípotban általában 4 éves gyereknek még jó az eszköz.
A derékpánt áthelyezhető eggyel lejjebb is, így lesz a testrész hossza jó kb. 4 éves korig.(lásd:1. képen)
A vállpántok szélesen párnázottak, és jó minőségű vulkanizált gumiból vannak, amellyel megnövekszik az eszköz tartóssága és kényelme. A derékpánt párnázottsága szintén ebből az az anyagból van megoldva, amely megvan fűszerezve középen egy jó minőségű hajlákony vékony műanyag betéttel, így megfelelő támasztást ad a derékpántnak is.
A Ringa Fuba vállpántjai nem csatolhatók szét, így cspőn hordozásra nem alkalmas. Amit viszont profin tud, az az elöl és a háton hordozás. Egy helyen húzható meg a hónaljban, egyszerűvé téve ezzel a használatát.
A legfölső heveder behúzásával vagy éppen kiengedésével a Ringa Fuba teljesen kényelmesre szabható, a bab szempontjából pedig még tökéletesebbre állítható a szorosság.
A jó minőségű tatonka csatokkal a hevederek behúzása és kiengedése könnyű és egyszerű.
Az alvócsukja behúzható, így fejtámasznak is használható és az alvócsukja pedig kellő méretű ahhoz, hogy egy nagyobb gyerek fejét is biztonsággal megtámassza.
Sokszor gond, ha babakocsival indulunk neki, vagy autóval, hogyan és miképp vigyük magunkkal a manducánkat, vagy éppen a csatos hordozónkat.
Most remekbe szabott fotókkal illusztrálva láthatod meg milyen egyszerű gyorsan és kicsire összehajtani a manducát.
Így könnyen teszed majd bele egy szatyorba, vagy a babakocsi aljába. Csak előkapod és már veheted is föl a babádat, hogy érezhesd a közelségét. 🙂
Szeretettel,
Regina
Tudom, mit érzel. Tudom min mentek keresztül. De ez nem a Te hibád, nem Te nem vagy elég jó, ez nem Téged minősít. Nem vagy szaranya!!!!! Hidd el! Ez nem nevelés kérdése! És ne hidd, hogy elrontod, vagy hogy meg kell Őt nevelni. Még nem..
Csak arra gondolj, hogy neki is nehéz, Ő is nehezen veszi most a helyzetet. A Te kisbabád. Sokat sír, egész nap a cicin lenne és a karodban. Ergo, azt gondolod nincs elég tejed, éhezik a gyereked, vagyis mindenki ezt mondja.
Ez nem így van. Nem azért akar egész nap cicin lenni, mert nincs elég tej. Ez az az út, amit ismer, ezt tudja, hogy ha közel akar lenni hozzád, akkor a szoptatással biztosan ott lesz, vagyis számára ez komfort szopás, nyugató együttlét Anyával. És neki ez egész nap jó….Nem kell mosogatnia, főznie, esetleg a nagyobbat ellátnia. Egyet tud, milyen volt a biztonság Anya hasában. Ott egész nap Veled volt, nem kellett kérnie, vagy sírnia semmiért. Ott mindent kapott azonnal.
Én tudom. Tudom, hogy most mindketten min mentek keresztül. Honnan? Az első babám, Nelli, Ő is ilyen érzékeny “hasfájós” egész nap szopizó baba volt. Nem értettem és főleg nem erre készültem. Egyet tudtam a várandósság alatt:
Megszoptattam, aztán sírt, aztán nem is aludt..a feje tetejére állt minden. Minden, amit eddig/addig gondoltam. Akkor jöttem rá,hogy nem tudok semmit a babákról. Az igényeikről, az hogy Ők mit érezhetnek, vagy mire és főleg, hogyan van szükségük a dolgokra.
Azóta hosszú utat tettem meg, szívom magamba az összes babákkal és gyerekekkel kapcsolatos dolgot. Azt, hogy hordozási tanácsadóként, már nem kérdés, hogy ezeknek a babáknak egy dologra van szükségük:
Biztonságra. A hordozással ez megadható. Mert a biztonság nekik egyet jelent együtt lenni a szülővel, főleg Anyával.
Ha egész nap a karodban van, egyébként is hordozod 🙂 Egy eszköz ezen pesrze sokat segít..kompetenciát növel és örömteli pillanatokat hoz, ebből adódóan nyugodtabb nappalokat.Ha a babád nyugodtabb Te is az leszel.
Ezeknél az érzékeny babáknál nagyon fontos a pozíció, mert valószínűleg könnyen és gyorsan felingerelehetők, a legkisebb komfortcsökkenés is igen heves tiltakozásba mehet át.
Neked is érzékeny “hasfájós” kisbabád van?
HORDOZD! 🙂
Sokszor a hasfájás, puszta testközelség igény. Ha ezt kielégítjük megszűnik a hasfájás. Ez nagyon összefügg a szoptatott babáknál a komfort szopival. Ők nagyon gyakran közvetlenül szoptatás után hordozhatók, ami annyit jelent, hogy ha eltelik egy kis idő a mellretétel és a hordozás között, akkor ha sír a baba az eszközben, akkor vissza kell tenni mellre és úgy kezdeni a hordozást, mert akkor biztosabb a sikere a megnyugtatásnak.
Találd meg Te is a hordozódat!! Ha nem megy, vagy nehéz a választás, akkor keress meg bátran és kérdezz, vagy gyere és próbálj! 🙂
Szép napokat,
Regina
Kép: babaszoba.hu
Sziasztok,
Szeretettel várunk Mindenkit!
Értékes nyereményekkel, hangulatos programokkal kedveskedünk Nektek ezen a napon. 🙂
Érdekes a cím, ugye? 🙂
Van háborítatlan szülés, háborítatlan szoptatás..Hát úgy gondolom, van és létezik háborítatlan hordozás is.
Hiszek abban, hogy minden szülő és minden édesanya a saját gyermeke nyelvén a legjobban ért, tudja hogy mikor mit szeretne és mikor mi a legjobb neki és nekik. Mert hogy anya nincs a gyereke nélkül és gyerek sincs anya nélkül(nyilván ez egy optimális helyzet) tehát Ők ketten teljesen egy egészet alkotnak nem lehet és szabad külön egységbe tenni Őket.
Azt gondolom, hogy a babahordozás mindenkié, mindenkinek joga van ahhoz, hogy hordozza a babáját szabadon, pont úgy, ahogy neki és nekik jól esik. Ez a saját kompetenciájuk, a saját életük. Nincs jó vagy rossz hordozás helyes vagy helytelen, egyszerűen “csak” hordozás van. Egy csodás, közös és boldog együttlét a babának és az anyának(apának) amely éppen olyan jó ha kendőben,ha csatosban vagy ha mei tai-ban történik.
Nem hiszek abban, -és a folyamatos szakmai továbbképzések, az ortopéd orvosok által tartott előadások és velük való beszélgetések, szakmai konzultációk is éppen ezt támasztják alá- hogy mozgásfejlődéshez kell kötni a különböző eszközök használatát.
Miért nem? Már csak azért sem mert annak nincs életszaga. Egyszerűen NEM ÉLETSZERŰ. Akkor jó egy hordozó eszköz, ha a babát bele lehet tenni a fiziológiás fejlettségének megfelelő pozícióban. (ez a guggoló terpesztett tartás, amelynél a térdek magasabban vannak mint a fenék)
Ha mindig “optimális” helyzetben akarnám fogni-tartani- támasztani a gyerekemet, akkor nem tenném kiságyba/ágyba (egy vízszintes felületre, ami ugye kiegyenesíti a gerincét, nem tenném babakocsiba vagy nem fognám csak úgy a kezembe sem soha, hiszen az nem optimális….mert nincs meg a guggoló terpesztett tartás, nincs meg a gömbölyű gerinc vonala.
Mindezzel a nem “optimális életszerű dolgokkal tudok/lehet kárt csinálni a gyerek gerince vagy csípője szempontjából?
NEM.
Amíg felnő a gyerek, addig annyira sok minden befolyásolja a fejlődését, ahogy beindul a mozgásfejlődése, onnantól kezdve már alig és csak nagyon kevéssé tudjuk befolyásolni akár hordozással is. Egy kisbabának a legfontosabb a közelség…Ez a közelség sok nagyon jó eszközzel kiszolgálható.
Fontos, hogy kényelmes legyen, hiszen ha a szülő nem veszi fel csatolja vagy köti meg szívesen, akkor a baba nem kapja meg annyit és olyan mennyiségben a közelséget,amennyire szüksége lenne rá.
Válassz olyan eszközt, ami kényelmes számodra, próbáld fel és ha jó, akkor hordozz benne háborítatlanul és boldogan, legfőképpen lelki-ismeret furdalás nélkül!
A megfelelő és kényelmes eszköz támogatja a hosszútávú hordozást és megkíméli a hordozó személy testét.:)
kiságyban, még a kórházban
első időszak, amikor minden a feje tetején állt
Nagyszülő kezében kifordítva(igazán boldogok nem?)
Háát, a pozíció..hogy is mondjam…:)
Próbáltam olyan képeket keresni és találni, amikor tényleg nem “optimális” a gyerek tartása. Ezek a mi életünkből képek….és biztosan mindenkinek vannak ilyenek.
Örömteli hordozást,
Regina
A Bondolino hibrid babahordozóról már régen szeretnék egy áttekintést írni, mert azt vettem észre, hogy alapvetően sokan nem tudják mik a különbségek a különböző fajta Bondolinok között.
Azért hibrid, mert tépőzárral működő derékpántja van, ami nem kötős, hanem tulajdonképpen “csatolós”, csak ugye a tépőzárral működik. A pántjai megkötősek és a kettő összeolvasztása miatt lett a Bondolino “Hibrid” hordozóeszköz. A derékpánt teljesen körbe éri a derekat, itt nem marad hely a két derékpánt között és ezt nagyon sokan tartják nagyon kényelmesnek. A piros rész, ha addig ér csak valakinek a derekán, akkor Bondolino övhosszabbítót érdemes beszerezni hozzá, így már mindenki számára kényelmessé és biztonságossá válik.
Olyan aprólékosan kicsi babára kitalált hordozóeszköz, ami a legtöbb embernek, még az Apukáknak is kényelmes.
Sok olyan kényelmi funkció érhető el benne, ami tényleg élvezhetővé teszi a babahordozást és a gyerkőc “cipelését”.
Előre,hátra és csípőre is optimalizált eszköz így sokáig, legalább két éves korig elkísér bennünket. Több fajtát találtak ki a gyártók, pontosan azért, hogy mindenki megtalálja a számára legtetszetősebb fajtájú, anyagú és kialakítású Bondolinot.
A testrész szélességét két gombbal felgombolható beépített szélesítővel lehet szabályozni.( a képen az alsó kicsi kép mutatja)
A Vállpántokon lévő fülecskékbe egy anyagában ugyanolyan kis madzaggal mellkaspánt hozható létre, ami nagyon kényelmessé a teszi a háton hordozást.
A Vállpántok egy hosszú részen tépőzárral vannak ellátva, erre lehet “ragasztani” az alvócsukja tapadó részét, így kicsi fejtámla alakítható a babának belőle. Ha valaki nem akar a baba füle mellett tépő-zárazni, az sem gond, mert a gyártó erre is gondolt:
A Bondolino elején lévő kis zsebbe le lehet zárni a tapadó részeket, így csak madzaggal is felköthető az alvócsukja része.
Klasszik Bondolino: Ez a fajta klasszikus Hoppediz kendőből készül, ami keresztsávoly szövéssel készül és melegebb, vastagabb, 240 g/m2 vastag kendőből készül. Kialakítása ugyanolyan, szélesen és vastagon párnázott vállpántok.
fekete-piros ( black-red) keresztsávoly szövéssel készül
A lenge Bondolino vékonyabb és nyáriasabb kendőből készül, 160 g/m2 szövetsűrűséggel, szóval jóval vékonyabb mint a klasszikus Bondolino. Alapból puhább is, de a másik azaz a klasszik verzió is bepuhul.
A puplin anyag különösen hűs érzést biztosít, kellemes puha fogása van az anyag pedig szép fényes, elegáns. Nyáron kifejezetten kellemes benne hordozni, télen az anyagból pedig semmilyen hátrány nem adódik, hiszen úgyis fel kell öltözni.
Igen! Ez egy szuper és kihagyhatatlan ajánlat! Vedd meg nálunk babahordozódat és ingyenes 30 perces skype-tanácsadást biztosítok hozzá!
Az ingyenes 30 perces skype tanácsadást a babahordozó eszközöd megvásárlása után tudod igénybe venni. Amikor megvásárolod az eszközt írd be, ingyenes skype-tanácsadást kérek, ezzel jelzed nekem, hogy egyeztetnünk kell és keresni foglak.
Így biztosan fogod tudni használni az eszközödet, mert szakszerű segítséget fogsz kapni hozzá.
Ha szeretnél tanácsadást , akkor ahhoz időpontot kell foglalnod, nálam, telefonon, vagy e-mailen. 🙂
Regina
baba-és gyermekhordozási tanácsadó,oktató
06304287838
hordozotar@gmail.com
Ez a cikk fantasztikus! Annyira leírja pontosan azt mit szeretnénk adni a gyermekeinknek, de pokolian nehéz kőkemény feladat és önfeláldozás, amit megteszünk azért, hogy lelkileg egészséges és kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk.
“Én nem akarok ősközösségben élni, és mások sem, ezért szűnt meg. De az egy-két éveseink akarnak, és szenvednek, mire beleszoknak a mostani rendszerbe. Az anyák szenvednek, mert egyedül hagytuk őket a szocializálási feladattal. Hazugság, hogy ez könnyen megy.” Dr. Kubinyi Enikő etológus írása arról, miért alkalmatlan a mostani családszerkezet arra, hogy kiegyensúlyozott anyaként kiegyensúlyozott gyerekeket neveljünk benne.”
Kedves Olvasó, képzeld el, hogy a Kárpát-medencében élsz, tízezer évvel ezelőtt. Körülötted erdők és rétek, tele medvékkel és farkasokkal. A hideg tél ellen egy barlangba húzódsz a családoddal, a legerősebb férfiak kijárnak vadászni, a többiek a nyáron félretett munkával foglalkoznak, ruhákat javítanak, szárított húsból, gyümölcsből és magokból főznek valamit. 100-150 fős minden nagycsalád, a környékbeliek egymással laza kapcsolatot alkotnak, de időnként persze viták ébrednek a területhasználat miatt. Képzeld el azt is, hogy gyereket vársz.
A szülésnél anyád, nagynénéd és nővéred segít, de ők is hallgatnak a bábára, aki hatvan éves korára több száz szülést látott már. A szülés nehéz volt, sok vért veszítettél, napokig nem tudsz felállni, pihenned kell. A gyerekedet nővéred szoptatja, akinek szintén van egy kislánya. Időnként azonban melledre teszi a te lányodat, hogy ne apadjon el a tejed és ne gyulladjon be a melled. A kislánya mellett persze nem tudja állandóan karban tartani az újszülöttet, amúgy is van sok dolga, ilyenkor mindig akad valaki, aki átveszi tőle a babát. Leginkább az unokahúgod rajong a kicsiért, ügyesen ringatja és dúdolgat neki. Ő még csak hét éves, az ujjai gyengék ahhoz, hogy átszúrja a tűvel a vastag bőröket, ezért elnézik neki, ha naphosszat babázik, addig is nyugton van.
A kisbabád elégedett, ismerkedik a világgal, örül, ha újabb szempárba nézhet, és mindig van, aki reagál, ha kellemetlen testi érzetei ébrednek vagy megijed valamitől. Alig sír, mert már előbb észreveszik, hogy valamire szüksége van, mint ő maga. A család ugyan sokszor nélkülöz, a balesetek és a halál sem ritka, de éhínség és gyász idején is elképzelhetetlen, hogy a csecsemőt sírni hagyják, a sírást senki, a férfiak sem tudják elviselni. Te hamarosan felépülsz, és a kicsi most már hozzád fordul, ha enni vagy aludni szeretne, ennek ellenére azonban továbbra is kézről kézre adják, és mióta mászik, önállóan is lefoglalja magát, megtalálja, hol történnek az izgalmas dolgok és hol látják szívesen őt.
Talán nem pont így teltek őseink mindennapjai, a viselkedésről nincsenek fosszíliák. De az biztos, hogy csoportokban éltek, és mivel valamennyi főemlős rokonunk kölyke az anyján lóg, kivéve, amikor csoporttársaival ismerkedik és bandázik, nincs okunk azt hinni, az embergyerek nem az állandó testi kontaktus és a szociális figyelem iránti igénnyel születik. És ugyan a gyerekhalálozás aránya óriási volt akkoriban, az nem azért történt, mert a törzsfőnök agyoncsapta az idegesítően síró gyerekeket. Nem sírnának akkor a mai gyerekek – kiszelektálódott volna ez a viselkedés hamar.
Tízezer év a természetes evolúcióban semmi. A gyerekeink most is erre a világra készülnek, és nagy hiány ébred bennük, hogy száz ember helyett leggyakrabban csak egy, az anya veszi őket körül. És az az egy is olyan, aki az előző húsz-harminc évében nagyon jól elfoglalta magát egyéb dolgokkal, például az utóbbi években naponta bejárt a munkahelyére felnőttek közé, érdekes munkát végzett, és a kávészünetben viccekkel dobta fel őt a kollégája. Ehelyett mostantól egyetlen dolga van, napi 24 órában életben tart és szórakoztat egy olyan lényt, akinek minden kevés, mindenből többet szeretne.
Neki egyetlen felnőtt és egy lakás unalmas, folyton kézben akarna lenni, ringatni kell, hogy elaludjon, ahogy a kismajom is anyjára csimpaszkodva alszik el. A baba halálosan fél az egyedülléttől, ha vége a ringatásnak biztos letették, jaj, otthagyták – megébred, sír, hívja az erős felnőttet, vegye fel, ne hagyja magára, megeszik őt a farkasok. Az anya következő egy-két éve arról szól, hogy megpróbálja minél kisebb traumák árán beleszocializálni a csecsemőjét ebbe a szociálisan rettenetesen ingerszegény és szabályokkal teli, félelmetes világba. Ez legtöbbször nem jól sikerül, mert az anya a végsőkig kimerül, türelmetlen lesz, sírni hagyja a gyereket, külön szobába zárja, hogy ne hallja annyira. Nem hibáztathatjuk, hiszen nincs már tartaléka, muszáj aludnia, hogy ne omoljon össze.
Úgy sejtem, főként az első néhány év miatt van tele a világ traumatizált felnőttekkel, akik pszichológusok segítségével kutatják, hogy mi a bajuk a világgal. Sokszor nem más, mint hogy nem kaptak csecsemőként, kisgyerekként kellő figyelmet és testi kontaktust. De ugyan, hogyan kaphattak volna attól a pár felnőttől, akiket a végsőkig kizsigerelt a 0-24 óráig tartó készenlét.
Még nem találták fel erre a helyzetre az ideális megoldást. Én nem akarok ősközösségben élni, és mások sem, ezért szűnt meg. De az egy-két éveseink akarnak, és szenvednek, mire beleszoknak a mostani rendszerbe. Az anyák szenvednek, mert egyedül hagytuk őket a szocializálási feladattal. Hazugság, hogy ez könnyen megy. Csak annak a kevésnek könnyű, akinek kivételes szerencséje van, mert extrém nyugodt gyereke született, és annak, aki jóban van a rokonaival (akár saját idősebb gyerekeivel), akik minden nap kettő-tíz órában átveszik a kötelező teendőket, hogy a szülőnek is lehessen szabadsága abban, mikor, mit, hogyan csinál. A többieknek csak onnantól lesz könnyű, ha végre sikerül megtörniük a gyerekük akaratát. Akkor abbahagyja a sírást és követelőzést, mert rájön, hogy a gondozójától és az életéből hiányzó többiektől nem számíthat semmi jóra.
Mondanom se kell, mit ad vissza ez a gyerek nem csak a szüleinek, hanem az egész világnak. Mert ezt pontosan látjuk Magyarországon: milyen társadalmat építenek a felnőttek, akiket traumatizáltak gyerekkorukban.
Először itt akartam abbahagyni ezt a cikket, de így túl szomorú lenne. Ezért inkább összefoglalom, mit szerettem volna mondani. Azt hogy a feladat, a kiegyensúlyozott, harmóniában élő gyerek nevelése nem egyemberes projekt, mert társas faj vagyunk, és a kisgyerekek együttműködő, figyelmes, önfeláldozó csoportot vágynak maguk köré. Ez az én anyáknapi üzenetem. Ünnepeljük azokat, akik segítenek megteremteni a csoport illúzióját a csecsemő körül, és később szelíden, fokozatosan lebeszélik erről az idejétmúlt koncepcióról a gyereket. Aki azután felnőttként már pontosan érti, hogy a szabadságnak ára van, és a csoportunk, az ősközösségünk elvesztése volt az.
Régen is hordozottak voltunk, erről ebben a cikkemben is olvashatsz: